Így van, ezt kell csinálni mindenkivel, belerakni egy csomó pénzt, idióta ruhákat ráadni, nyomatni a velveten, belenyomni egy csomó drogot, körbeutaztatni a világot vele, kinyomni a szuszt is belőle...Mikor lesz már olyan zeneipar, ami nem robotokat gyárt? Oh, bocs, ez igazán álnaív kérdés volt. Szerencsétlenke amywinehouse-i mélységekben kóborol, ezen a videón, de a party nem állhat meg...

A Sziget Kft a BS-el már nem is erőlködik. Tisztán állógalléros, éjszakai napszemüveges parasztrendezvény lesz. Nem mondom, kell nekik is terület a taposásra, meg varázslásra, de 3 évvel ezelőtt azon a fantasztikus 4 napon nem gondoltam volna, hogy épp a miénket fogják elfoglalni...  

A másik:

Indiában vmért nagyon megérintett a kúlság teljes hiánya. Totál jól éreztem magam abban a közegben, ahol senkinek nincs energiája, pénze, ideje, kedve, agya azzal foglalkozni hogyan néz ki, hogyan mutat a legjobban egy képen, hogy bír a lehető legkúlabb lenni. Nagyon jól esett, hogy ők se erőlködnek, én sem erőlködöm, vagyunk magunk, azt kész. Aztán hirtelen váltással visszacsöppenttem a világ legkúlabb helyére, és Londonban azért úgy gondoltam nagyon jól esik az nekem, hogy ámulom és bámulom az embereket, és a kis londoner indiánok is sokkal fajábbak, ha meg vannak fodrászolva, meg van rajtuk menősál. Szóval vhogy mindkét véglet nagyon jól esett.

Aztán meg jihááá, hazajöttem és megtaláltam az igazit! Nááááát. Ma vetettem bele magam először a mélymagyar valóságba és brrrrr...Vagy legyünk béna indiánok, akik leszarják a kinézetet, vagy legyünk kúl londonerek, akik télleg faszán néznek ki, csak ezek ne legyünk ezek a magukat kúlnak gondoló hányingerjózsik. Sok magyarbarna csipa, meg sok fésűnyom csöp. Ehh, nem jó. Nem szabad metrózni.