Csak pozitív kritikák jelennek meg a Skunk Anansie koncertről.

Ez boldogságossá és naugyemegmondtammá tesz. 

Az oké, hogy van egy kurva jó szám...

...de sosem ez a lényeg, hanem az energia, ami kiszabadul belőle...

Annál szekszuálisabb dolog nem sok van, mint amikor Skin megmolesztál mindenkit.

day 18 - a song that you wish you heard on the radio 

Jó volna, ha a nemzeti rádión is lehetne állatkodni...

Így kell koncerttermet üzemeltetni:

Belépek.

Kabátomat lerakom. 

Pisilek.

Ülök.

Körbejárok.

Apakezdődik. 

Az egész kibaszott koncert fent van a neten! *

*Leírom 10x: Nem rázom a fejem, nem rázom a fejem, nem rázom a fejem, nem rázom a fejem, nem rázom a fejem, nem rázom a fejem, nem rázom a fejem, nem rázom a fejem, nem rázom a fejem, nem rázom a fejem. 

Basszusgitár szeretnék lenni ebben a számban. 

A február 18-i tartózkodási helyem elég egyszerűen kitalálható

Na akkor elmondom mi volt, mert jó volt:

Heineken Jammin Festival Velence 2010

Egy bazi nagy parkban volt, nem Velence elsüllyedős részén, hanem kicsit kijjebb. Nem igazi fesztivál ez, inkább hatalmas koncertek sorozata. Még sátrazni sem lehetett. A sör csak Heineken, 5 (!!!) euro. Bort, rövidet nem adnak, ezáltal mocsokrészeg emberek nem nagyon vannak. 25.000 embert vártak, lett belőle 40, ezeknek a legalább 90%-a csakis a Pearl Jam-re jött. Az olasz közönség nagyon buta, nagyon béna, nem reagálnak semmire (csak Eddie-re).

Na szóval:

Wolfmothert még nem hallottuk.

A Gomezre érkeztünk meg, ami 12-egytucat zenekar, sose értem, hogy ilyenek miért élnek. A Börke műtétje című szám a legvégén volt, az is kicsit béndzsa volt.

Gossip. Beth Ditto lefogyott úgy 40 dekát, igazán jól áll neki. Amikor fejjel lefele esik le a színpadról, az már nem annyira. Egy bazi nagy területet köcsög vipeknek lekerítettek a színpad előtt, így, akit érdekelt volna a koncert, nem tudott igazán közel menni. Kedves koncertszervezőknek mondom, ilyet sose tegyetek, megöli a hangulatot eléggé. Szóval Bettike is szomorú volt emiatt, és addig lépegetett egyre közelebb hozzánk, rendes rajongókhoz, hogy mellélépett, és fejjel lefele zuhant le a színpadról.  Én aszittem abban a pillanatban, hogy ott marad, mert iszonyat nagy zugás volt és nem láttunk semmit, eltűnt a szemünk elől. A roadok, orvosok szaladtak, hogy segítenek, de egy csaj a színpadról mutatta, hogy ne jöjjenek, ebben a pillanatban pedig a hulla elkezdte énekelni a legnagyobb csajpunk számot, a Rebel Girl-t, fekve, összetörve. Aszittem összeszarom a bokámat:))) Mindez még a koncert elején volt, utána két csudalila folttal nyomta tovább. Aztán egyszer elkezdett üldözni egy félmeztelen road-ot, aki az életét féltve menekült előle, de a 200 kilós nő fogta magát, és az állványokon lemászott a színpadról utána, be a közönségbe. Vagy 10 percet bolyongott lent aztán. Ez egy elég jó videó, aki figyelmes láthatja a lilafoltot és a közelgő vihart is (nem jött meg, de azért az agyatlan olaszok igazán kapcsolhattak volna, hogy kicsit bontani kellene a színpadot...)

Heavy Cross a végén, erre már feléledtek kicsit a digók, de alapvetően végig magamra voltam utalva, ha táncikálni akartam.

Skunk Anansie: Éppen 14 éve várok erre a koncertre. Egy pluszpont a nosztalgiahullámnak, hogy végre teljesült a vágyam. Szerintem tökéletes volt. Skin hangja (a legmeglepőbb módon) szuperjó élőben, szaladgál felalá, a zenekar meg épp annyira keményen néz ki, mint ahogy játszik. Belekezdés rögvest Jézussal és Charlie-val (Érdemes nézni a sok faszfej olaszt mennyire nem csinálnak semmit, pont itt álltam én is ekkor még, aztán körbe mentem, találtam egy norvég társaságot, akik eszeveszetten ugráltak, így csatlakoztam hozzájuk)

A 2. album volt csak kicsit hanyagolva, de amúgy végig (nekem) slágerek, meg 2 új szám, de azok is ugyanolyan zúzdák. A vége szvasztika!!!! Setlist

Volt stage diving, de inkább stage standing-nek mondanám, mert konkrétan állt a nézők kezében.

Ben Harper. Nagyon csak félszemmel követtem. A vége felé feljött Eddie egy Under Pressure-re. A kedvenc Benharperem, meg ezután még.

Pearl Jam. TÖKÉLETES. Itt a setlist. Eszeveszett. Ezt Sziszikének gondolták ki. Olaszok feléledtek, mi nagyon messze voltunk, de egy dombon, és úgy szólt, hogy leszakadt a fejem, meg volt egy csomó kivetítő. Mindenki ugrándozott hátul is. Minden számot imádtam, de talán ezt a legjobban:

Vödör letolt egy üveg bort, és rájött a szeretet. Az istennek nem akart lemenni a színpadról. Meg a közönség sem akarta, hogy lemenjen. A végén Ben Harper visszaadta a szívességet, olyan má szinte mint a viárdövörld:)

Ja és el ne feledjem, Brad Pitt is befutott a végére, gracie millie!!!!:)))

Kedves nézőink, holnap folytatjuk adásunkat a Nyugalom Fesztivállal. Good Night And Good Luck

Akkor induljon a Heineken Festival visszaszámlálás is.

Nosztalgia parádé a Skunk Anansie-vel, tudom ciki, de én imádtam régen. Az első londoni utamon találtam rá (a Garbage volt a másik szerzemény). Elég masszív emlék, hogy a repülőn üvölt a fülembe a Swastikkka, én pedig próbálok nem hányni (a hányás nyert, de csak kicsit).

Ez már a 3. lemez kezdőszáma, többször megvizsgáltam a kazettát, hogy jót kaptam-e, mert nem tudtam hova tenni azt a dzsungelt ott a legelején...Aztán amikor leüvöltötte a fejem, akkor már tudtam, hogy jó kazettát kaptam.

Viszek egy bazi nagy keresztet, nehogy elraboljon a sátán, mert ez az...

Csillingelő gitárból metálba, yeaaahh, enyimé.

Azokat a mélyen szóló gitárokat szerettem ezeknél nagyon régen, ami itt is a végefelé. 

Ja és vicces, hogy kb 10 év alatt mindenkinek elfogy a pénze, és akkor jön a nagy kambekk, száni.