[No Code - Pearl Jam] is a flashpoint for the hardcore fans. As the casual fans dropped off, the hardcore stayed and got to say, 'Yes, this is really my band and I’m going to follow them where ever they go creatively.

Nincsenek szavak a Pearl Jam filmre.  

Jó ma már nincs öngyilkos ugrálás, de attól még azonnal koncertre akarok menni. Most!

Az év legfontosabb filmje megérkezett a gépemre, de én ahelyett, hogy megnézném, elindulok az estébe bele. Ergo van remény. 

A trailer alatt a Given To Fly szól, szóval pláne büszke vagyok magamra.

Alapvetően a házassággal nem értek egyet, szóval a guba házassággal se érthetek egyet, de azért ez nagyon vicces mind (képre katt):

Ez a kedvenc: "A kordbársony szoknya bűn!" (ugye, hogy volt értelme Pearl Jam-et fordítgatni akkorjában?)

Szeretem ezt, bár valakinek meg kéne mondania Mike McCready-nek, hogy nem a van halenban van. Van halenban van, érted...

Megagiga. Jó lenne bármilyen zenekartól egy ilyen típusú koncertfelvétel. Meg óccsó is.

Na akkor elmondom mi volt, mert jó volt:

Heineken Jammin Festival Velence 2010

Egy bazi nagy parkban volt, nem Velence elsüllyedős részén, hanem kicsit kijjebb. Nem igazi fesztivál ez, inkább hatalmas koncertek sorozata. Még sátrazni sem lehetett. A sör csak Heineken, 5 (!!!) euro. Bort, rövidet nem adnak, ezáltal mocsokrészeg emberek nem nagyon vannak. 25.000 embert vártak, lett belőle 40, ezeknek a legalább 90%-a csakis a Pearl Jam-re jött. Az olasz közönség nagyon buta, nagyon béna, nem reagálnak semmire (csak Eddie-re).

Na szóval:

Wolfmothert még nem hallottuk.

A Gomezre érkeztünk meg, ami 12-egytucat zenekar, sose értem, hogy ilyenek miért élnek. A Börke műtétje című szám a legvégén volt, az is kicsit béndzsa volt.

Gossip. Beth Ditto lefogyott úgy 40 dekát, igazán jól áll neki. Amikor fejjel lefele esik le a színpadról, az már nem annyira. Egy bazi nagy területet köcsög vipeknek lekerítettek a színpad előtt, így, akit érdekelt volna a koncert, nem tudott igazán közel menni. Kedves koncertszervezőknek mondom, ilyet sose tegyetek, megöli a hangulatot eléggé. Szóval Bettike is szomorú volt emiatt, és addig lépegetett egyre közelebb hozzánk, rendes rajongókhoz, hogy mellélépett, és fejjel lefele zuhant le a színpadról.  Én aszittem abban a pillanatban, hogy ott marad, mert iszonyat nagy zugás volt és nem láttunk semmit, eltűnt a szemünk elől. A roadok, orvosok szaladtak, hogy segítenek, de egy csaj a színpadról mutatta, hogy ne jöjjenek, ebben a pillanatban pedig a hulla elkezdte énekelni a legnagyobb csajpunk számot, a Rebel Girl-t, fekve, összetörve. Aszittem összeszarom a bokámat:))) Mindez még a koncert elején volt, utána két csudalila folttal nyomta tovább. Aztán egyszer elkezdett üldözni egy félmeztelen road-ot, aki az életét féltve menekült előle, de a 200 kilós nő fogta magát, és az állványokon lemászott a színpadról utána, be a közönségbe. Vagy 10 percet bolyongott lent aztán. Ez egy elég jó videó, aki figyelmes láthatja a lilafoltot és a közelgő vihart is (nem jött meg, de azért az agyatlan olaszok igazán kapcsolhattak volna, hogy kicsit bontani kellene a színpadot...)

Heavy Cross a végén, erre már feléledtek kicsit a digók, de alapvetően végig magamra voltam utalva, ha táncikálni akartam.

Skunk Anansie: Éppen 14 éve várok erre a koncertre. Egy pluszpont a nosztalgiahullámnak, hogy végre teljesült a vágyam. Szerintem tökéletes volt. Skin hangja (a legmeglepőbb módon) szuperjó élőben, szaladgál felalá, a zenekar meg épp annyira keményen néz ki, mint ahogy játszik. Belekezdés rögvest Jézussal és Charlie-val (Érdemes nézni a sok faszfej olaszt mennyire nem csinálnak semmit, pont itt álltam én is ekkor még, aztán körbe mentem, találtam egy norvég társaságot, akik eszeveszetten ugráltak, így csatlakoztam hozzájuk)

A 2. album volt csak kicsit hanyagolva, de amúgy végig (nekem) slágerek, meg 2 új szám, de azok is ugyanolyan zúzdák. A vége szvasztika!!!! Setlist

Volt stage diving, de inkább stage standing-nek mondanám, mert konkrétan állt a nézők kezében.

Ben Harper. Nagyon csak félszemmel követtem. A vége felé feljött Eddie egy Under Pressure-re. A kedvenc Benharperem, meg ezután még.

Pearl Jam. TÖKÉLETES. Itt a setlist. Eszeveszett. Ezt Sziszikének gondolták ki. Olaszok feléledtek, mi nagyon messze voltunk, de egy dombon, és úgy szólt, hogy leszakadt a fejem, meg volt egy csomó kivetítő. Mindenki ugrándozott hátul is. Minden számot imádtam, de talán ezt a legjobban:

Vödör letolt egy üveg bort, és rájött a szeretet. Az istennek nem akart lemenni a színpadról. Meg a közönség sem akarta, hogy lemenjen. A végén Ben Harper visszaadta a szívességet, olyan má szinte mint a viárdövörld:)

Ja és el ne feledjem, Brad Pitt is befutott a végére, gracie millie!!!!:)))

Kedves nézőink, holnap folytatjuk adásunkat a Nyugalom Fesztivállal. Good Night And Good Luck

Ott vagyok vajon? Ez lenne egy kívánságom mára:

Meg kérnék még Given To Fly-t, Spin-t és Betterman-t. A többi bármi lehet.

Ez egy annyira jó újszám. Meg tengeres klipp. Már csak az a kérdés, hogy fogom én ilyen közelről nézni Eddie-t. 

Most, hogy a (nagyon rossz) Pearl Jam könyvet olvasom, ingert kapjam, hogy végighallgassam egybe az egész életművet, és fura dolgokat fedeztem fel.

A Ten amellett, hogy az egészet kívülről tudom (kizárólag halandzsa angolul) egy elég szánalmas cock-rock, pózzene. Régen nem értettem Kurt Cobain mért szólogat be nekik folyton, de most már sejtem. A Nirvana meg a Ten olyan messze van egymástól, mint Mumbai Budapesttől. A punk a pózrock ellen, szóval még jó hogy beszólogatott...De tökéletes himnuszok vannak a lemezen, akinek ez kell vegyevigye. Nekem a Porch A NÓTA rajta, mert annyi energia van benne, mint a nyusziban.

A Vs. valszeg direktbe nagy fika a kockásinges rajongóknak. Sokkal több, dög, düh, dac van az egész lemezen, mint az előzőn, de azért van néhány szám (Dissident), amitől kirohanok a világból. A szép számok (Elderly Woman) itt már csak simán szépek, nem szenvelgősek, lásd Black. Blood a kedvenc.

Aztán számomra itt jönnek a lényeges lemezek, elsőként a Vitalogy. Amit kiskoromban megvettem, de nagyon kellett kényszerítenem magam, hogy meg tudjam hallgatni. Még ott tartottam, hogy vártam az új Alive-ot. Hát ezen aztán nem volt. Most meg (már egy ideje) azt gondolom, hogy ez egy majdnem tökéletes lemez. Tiszta garázscucc, egyedül a 2-3 marháskodós számot lehetett volna lehagyni. Nem is tudom a számokat sorolni róla, mert mindet imádom, A Better Man és a Nothingman gyönyörűek, de az abszolút kedvenc a Spin The Black Circle.

Aztán No Code. MTV már sehol, videóklippek már rég nincsenek, a PJ teljesen a helyére kerül. Színtiszta rakkenroll. Az előző lemez töltelék bugyborékolásait elhagyták, itt már minden szám kész van. A Red Mosquito volt a kedvenc számom nagyon sokáig, de most rátaláltam az In My Tree-re és újrafelfedeztem a napizenét (azt a basszusgitárt a végén hallgahallga):

És akkor eljutottunk a csúcsponthoz a Yieldhez. Erről nem tudok sokat írni, perfetto gitáros számok a két véglet - Wishlist és Do The Evolution- között. Szépség és a szörnyeteg. All time févörit PJ szám: Given To Fly

Ezután történt vm törés, innentől jönnek a lemezek futószalagon, én hallgattam is szorgosan, de semmi nem maradt meg belőlük. Talán már öregek, talán hiányzik, hogy nézegessem a borítót, talán elmentünk egymás mellett. Szóval itt most abbahagyom, meghallgatom ezeket a lemezeket még egyszer, ha bármilyen hatást elérnek nálam, akkor írok róluk, ha nem, nem. Csókolom.  

1992

Zenei blokk még sosem esett ilyen jól. Vén már nagyon, de még mindig is a legszebb hang meg nézés.

Új lemez.

Sok értelme már nincs ennek a zenének, de még mindig gyönyörű vagy.

Mindég ilyen kis koncertekre vágyom, le a stadionokkal.

Napikérdés: Mikor adod fel, hogy meghallgasd a régi nagy kedvenceidet? Mikor mondod azt, hogy köszi, annyi szart csináltatok már az utóbbi években, hogy már be sem próbálkozom? (ez a PJ-ről, a Massive Attack-ról és Doloresről is eszembe jutott). Én azt hiszem soha. Egy újabb ok, amiért hálásak lehetünk, hogy csak lopjuk manapság a zenét. 

Azért ennél szebbet még senkinek sem sikerült...

Ott akarok lenni az első sorban, és a sátor tetején egy kukkerral, és a tömeg fején, de leginkább az a basszusgitár akarok lenni, amit így pöcörgetnek.

KIBASZOTT TÓÓÓÓCSA!!