Van néhány pillanat a történelemben, amihez szeretnék visszautazni az időben, hogy személyesen átéljem. Az egyik legvágyottabb ilyen pillanat az, amikor az emberek 1966-ban életükben először meghallották a Tomorrow Never Knows-t. Mit érezhettek akkor? Mit fogyasztottak hozzá? Megmutogatták-e mindenkinek? Tudták-e, hogy ez a jövő, de csak 30 év múlva fog eljőni?

Na és akkor nem megcsinálja nekem ezt az időutazást a Mad Men??? De!! Áááá!

És természetesen Don Leszaromaszartis Draper persze, hogy nem érti...Idióta!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.