Nagyon bejött ez a csendesülős koncert, de valahogy pont fordítva, mint a közönség nagy részének. Úgy tűnik teljesen más elképzeléseim vannak a Péterfy Bory és a Love Band-ről, mint az igazi rajongók többségének. Mert:

- Ezek az ülőskoncertes lassú számok a kedvenceim.

- Sosem gondolom őket tánczenekarnak.

- Vaslapáttal ütném fejbe azt, aki bekiabálja, hogy "na most már játszál vm bulisat, ne ilyen szájenszfiksönöset!"

- Felőlem Borbálát ki is lehetne venni a képletből, se a hangja, se az előadásmódja nem érdekel.

- 10 percekre el tudok veszni a bazzgitáros metálistenben és a gitáros ryangoslingban.

- Feltolnám az akusztik gitárt, lehúznám a doktorbubót.

- Simán el vagyok Vámpír és Labamba nélkül.

- Katapult és Csobogás viszont kötelező elem.

- A Téged nem-et már sose hallgatom eredetiben, csak a lassított verzióban.

A végeredmény az, hogy öreg vagyok, vagy csak más dolgokat hallok? Nemtom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.