Aztaaa, az egész Almási Tamás féle EDDA film fenn van a YouTube-on! (komolyan, mi nincs?)

Almási Tamás az én kis szerelmem, nincs olyan filmje, ami ne lenne 100%-osan érdekfeszítő, és tökéletesen összerakott.

Pataky Attila meg nem.

"A film a magyar rocktörténet őszödi beszéde"

Ha bárki kételkedne, Attis már 25 évvel ezelőtt is egy undorító kis pondró volt. Vagy valamelyik barátjáról beszél utálkozva, vagy kizárólag a pénz nála a téma. Nem kell egy nagy cihomókusnak lenni, hogy kitaláljam, hogy icipici farka lehet, viszont az tuti, hogy ő hisz ebben a sok baromságban, amit beszél. Nagyon gyorsan kiderül az elbeszélésekből, hogy a béna kis művészgyerekektől minden fillérjüket elvette, és pénzsóvárságával elég gyorsan szétverte az egész zenekart.

A koncertfelvételek alatt elhangzik egy naccsomó rajongói levél, amik nagyon ütősek (de inkább azt mondanám, hogy meghatóak), és ezek alapján simán megértem mért lett abban az időben ennyire sikeres ez a szutykos zenekar. Egyszerű gondolatok, egyszerű nyelv és a szebb jövő állandó belebegtetése (Álmodtam egy világot magamnak) persze, hogy megérintette a sok kilátástalan, kétségbeesett (főleg vidéki) fiatalt. Én sosem értettem a sikerüket, és míg a legtöbb régi, nagy magyar zenakarban tudok találni valamit, ami szerethető, az EDDA és Attis tökátláccó tisztaszív előadásmódja annyira távol áll tőlem, hogy minden pillanatban azt várom, hogy Sasvári Sándor előugorjon (szigorúan egy asztalon keresztül), megcsókolja Attikát hogy együtt énekeljenek el valami mjuzikelt, amihez sokszor lehet ökölbe szorítaniuk a kezüket.

Pondróbácsit és barátait itt lehet megtekinteni, brrr:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.