Az első számok után csak a hülyéknek nem tűnhetett fel, hogy itt valami bibi van a hangosítással, a dalok ugyanis rendkívül erőtlenül szóltak. Nagyjából úgy, mintha a zenekar egy mikrohullámú sütőben játszott volna, amely eközben zúgott és búgott, mi pedig ezalatt a lepattant konyhában fülelve próbáltunk kivenni valamit ebből a furcsa katyvaszból. 

Ez most épp a Caribou-Gödör koncertről, és kezdem ezt most már rohadtul unni!! Hogy van az, hogy külföldön még csak el sem gondolkodom azon, hogy milyen a hangosítás, csak a koncertek után órákkal jut eszembe, hogy teljesen fasza volt minden, és szimplán leszakadt a fejem. Unom a bajszosokat! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.