Hát ezt megkövülten néztem végig, csak a szememet kellett türülgetnem folyton. Mindhárom számban van egy-egy olyan zseniális pillanat, amikor azt érzem, mintha a gyomromat a torkomon keresztül rántaná ki valaki.

Mért van az, hogy megcsinálta élete nagy, naaagy lemezét, ami egy meglepően jókedvű album lett, jött ezután siker, hepinessz, majd belevetette magát a turnézásba, twittelésbe, fácsézásba, videoblogolásba, aztán paff. Csönd, turnélemondás (pedig valamikor mostanában mennénk már Berlinbe), néha egy kis életjel, de az is csak nyekerekenyekeke. Aztán most meg ez. Tisztára mintha valaki olyat néznék, akinek nagyon kevés van csak hátra. Lehet hogy ezeket én haluzom be, lehet, hogy csak beszopom a nagy előadást, de azért mégis hogy néz már ki szerencsétlen. Egy tévéfelvételen!

Ezeket a számokat sosem éreztem még ilyen erősnek, minden pillanatban azt várom, hogy magába állítja a nagykést. 

Gyomorkirántás (ez nem egy recept) 3.30-nál.

Annyira örülnék, ha valaki végre megmagyarázná nekem ezt a pólót...Legalább tudnék válaszolni a Hard Rock Cafe Budapest típusú kérdésekre...

Milyen lelkivilága lehet annak, aki egy buszmegalló mellett 80-al belehajt a pocsolyába?

A kimerella megguglizásakor ez a nagyszerű videó bukkant fel.

Kimerella, a boldog fazekasleány. 

Update: Jó ez a Kimerella, csak sok itt a köcsög - copyright@rekula

Békésen jutubolok egyik Barbra nyáltengertől a másik Barbra nyálzuhatagig, amikor beleszaladok ebbe. Hatalmas.