Nem tudom reprodukálni azt a káromkodáshullámot, amit a redőny felhúzása után villantottam. Évről évre egyértelműbb, hogy semmi közöm a 4 évszakhoz, hogy GYŰLÖLÖM  a telet, hogy a havat abban a néhány napban vagyok hajlandó elviselni, amikor sílécen siklok, azt is kizárólag akkor, ha süt a nap és rövidujjúban lehetek. Igazából nem leszek depis, befis, öngyis tőle, egyszerűen csak elvesztegetett időnek érzem az egészet.

Csak a móre, csak a móre, csak a móre.

Ja és amin duplán behányok, azok a kamuörülők. Városban. Hó. Bazeg. És örül neki.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.