Ákos életébe először értelmeset mond, avagy miért lavórbahugyozás a Sumo:  

Nem ördöngős szakma ez, csak fül kell hozzá, emellett néhány jobb eszköz sem árt: sokat tanultunk a belga maszterelőnktől. Elküldjük neki a kevert anyagot, és majdnem ugyanúgy jön vissza, nincs is észbontó javulás, csak egy kis csillagpor a tetején. Egy kis megszólalási izé, amit persze senki se hall, de nekünk nagyon bejön.

Egy méregdrága maszteringcucc ára soha nem fog megtérülni Magyarországon. Ezért mivel dolgoznak az emberek? Rippelt Windowson, rippelt Cubase-en, rippelt szoftverhangszerekkel. Erre ad lehetőséget az anyagi helyzet – de ettől aztán az első ütemben megmondod, hogy valami nem oké. Egy laptoppal is lehet zseniális zenét írni, de az még nem fog zseniálisan szólni. Mondok egy példát: húsz év alatt volt időm kipróbálni, hogy az én kappanhangomra melyik mikrofon működik jól, történetesen egy hetvenezer forintos kínai hulladék – igaz, egy méregdrága amerikai előfokkal használom. Nekem tökéletes. De ha egy globális produkció bemegy egy nagy stúdióba, ott kétszáz énekmikrofon van, és az első héten azzal foglalkoznak, hogy az énekes hangjára kiválasszák a neki legmegfelelőbbet – ennek megfelelő óradíjakkal is dolgoznak. A magyar sufnistúdiók többségében annak kell örülni, hogy van énekmikrofon. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.