Az ítélet: Milano nem érdekes hely, nem nekem való. Rengeteg szép templony, buzilika meg épület, de engem ezek általában nem érdekelnek. Irgalmatlan drágaság, de ez végülis nem gond annak, akinek semmi pénze sincs. Kocsma nincs (órákig kellett kóvályognunk, hogy találjunk vmt, ahova be lehet ülni), zene zérónullasemmi.

Emiatt viszont a Lamb koncert zseniális lett, mert egy elég kicsi helyen volt, kevés, de igen lelkes emberrel. A legkisebb erőfeszítés sem kellett az első sorba kerüléshez. A hangzástól leszakadt a fejem, lebegett a gatyám és kész voltam teljesen. Annyiban hakni a produkcióóó, hogy hárman vannak összesen, de minden szám meg van bolondítva és mindent beleadnak. Sajnos a koncert felszakított bennem egy eddig nem létező sebet, vagyis nem az történt, hogy ok, Lamb kipipálva, hanem épp hogy sokkal megveszekedettebben akarok menni a következőre...

Giuseppe-nek és házizenekarának meg egy nagy csók a szuper hoszpitalitiért.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.