What is your favourite curse word?

Az Inside The Actors Studio egyik állandó kérdése. Gyönyörű gyűjtemény.

Az angolok a bollocks-al viccesek, az amerikaiak a fuck-al unalmasak. Diana Ross-t és Richard Gere-t meg bezárnám egy szobába Gordon Ramsay-vel, nézzük meg mennyi idő alatt készülnek ki:) 

Beteg. 

Dikitakka, csumidáde.

Help! Adjon már vk egy 2. lemezt, sehonnan nem tudom megszerezni.

Az eheti mix reményeim szerint már kevesebb bénázást tartalmaz, mint az első. 

A vadállat ugrálás melletti kedvenc műfajom, vagyis a szomorkodós lassúságok következnek. Annyiban még speciális a felhozatal, hogy most ide csak a gitár alapú kedvenceket tettem. Alapvetően szomorú számok, általában szomorkodós szöveggel, de valahogy a gitárok miatt nekem mindig megmelengetik a szívemet. Görény őszi időhöz sztm tökéletes.

Atyagatya mennyire jó, hogy nem kell arra figyelni a számok válogatásánál, hgy ki fog táncolni:)

 I Hurt Myself Today Mix

 A tracklist:

Az Inside The Actors Studio egy halál egyszerű műsor, egy darab debil kérdezővel, aki kb mindig ugyanazokkal a kérdéseket teszi fel és egy darab színésszel, aki dumál az életéről.

Az egész egy new yorki színiiskolában (ezt hogy kell írni...?) történik, hogy a tanoncok okosodjanak na meg persze, hogy közelről szagolhassák a híreseketészépeket.

Eeeeee, lejárt az idő! 

 Paul Bettany nagy kan lehet:)

Kivételesen most a zenei részből egy darabka.

Hát mit mondjak, volt még energia a srácokban. Viszont a megjátszásit Vödör szerencsére tökre levetkőzte mára.

Mi az egyetlen elengedhetetlen dolog a nagyszerű muzsikához és videóhoz?

A MOSOLY!  

45 percnyi libabőr is back...

Meg a Pistabá féle ordítás. Csak épp Coach Taylor annyival bölcsebb az én Pistabámnál, hogy tudja, hogy mikor kell ordítani, és mikor nem. Az általam ismert edzők többsége csak ordítani tudott eszetlenül minden helyzetben.

Az egész rész tökéletes volt, de ami még fokozta az átlagos libabőrt:

- a kevesebb szereplő

- a mosómedve

- az ismételgető edző

- a nagyi 30 mp-e

- a görény Pantherek

- a gyerek a Wire-ből

- JD végre bunkó, mint a "sztárok"

- Matt és a száni művészete

- és hogy a "Clear Eyes, Full Hearts" ezentúl a pirosaké...

És akkor, tessék rendet tenni edzőbá:

Mennyire imádtam az egészet! Willy, Romy, Tico, Rigodon, meg a villanós szemű Transfer!

Mondjuk azt sosem értettem, hogy a 70 éves hangú Willy Fogg meg a 15 éves hangú Romy hercegnő mér dugnak...Jó persze megmentette a tűzhalálból:)

Ezt a lenti kezdést még ma is szoktam fütyürészni, de a kedvenc nótám az Americáá, mericá, tukatyaszavi kezdetű volt:) 

Érdekes verzió...

Paff.  2.00-tól meg nyekk. Fülhallgatóval érdemes hallgatni vm jobb verziót

Apa, kezdőőődik! 

Először a napitáj:

Aztán a napijelenet, ami igazából semmi érdekeset nem tartalmaz, de valahogy mégis tökéletes. A zene, a tenger, a film, a sírás, a fotó. Almodóvár részemről letisztulási folyamaton megy keresztül, ez már a 2. filmje, ami tetszik jééé.

Csak annyit kell tenned, hogy jhcbwuzcguwzcchbwdj

Pulóver, fog, hóesés, álmodozó tekintet. 

Lou vadi új száma, most vettük ki a sütőből. Megjelenés csak decemberben, lemez csak márciusban (de miért, hogy ha kész van??)

Hogy lehet egy emberben ennyi nyugalom, azt sosem értem... 

Da What himnusz.

Get a little búúú

Már fel sem teszem a kérdést... 

Ui: Ez a Twin Peaks egy mekkora hetedhét baromság volt. Kiskoromban nem nézhettem hálisten (bár, akkor rossz érzés volt, mert az osztályban mindenki folyton erről beszélt), aztán amikor meg már nézhettem, akkor 5 perc után mindig bealudtam. Álművészet.

Ázsiában kéne nyuggernek lenni... 

Borz Alom. A két, hivatalosan is legjobb zenekar, akik pénzzel is meg vannak támogatva ilyeneket bír összehozni. Hova hányjak? Azt nem értem, hogy, ha ennyire csórók, mint, ahogy ezek a homevideók kinéznek, akkor mér nem mennek ki egyszerűen egy koncertre és forgatnak ott klipet. Ott legalább lenne energia.

Én ki nem rakom a blogomra, mer a Bimbi számot még utálom is, de itten megtalálható.

A témához kapcsolódik: Tegnap este a Duna TV-n volt Radics Béláról egy dokumentumfilm, illetve az erős túlzás, hogy dokumentumfilm, mindenesetre fejek beszéltek róla.