A cukiságfaktor tízereszázmilliónégykilótrilliárd!! 

90s és kertészgatya foreva.

A nap tudja a dolgát. Kisütött.

Legjobb: Kate Nash: Foundation

Thursday night, everything’s fine, except you’ve got that look in your eye
when i’m tellin’ a story and you find it boring,
you’re thinking of something to say.
You’ll go along with it then drop it and humiliate me infront of our friends.

Then i’ll use that voice that you find annoyin’ and say something like
“yeah, intelligant imput, darlin’, why don’t you just have another beer then?”

Then you’ll call me a bitch
and everyone we’re with will be ebarrased,
and i wont give a shit.

My finger tips are holding onto the cracks in our foundation,
and i know that i should let go,
but i can’t.
And everytime we fight i know it’s not right,
everytime that you’re upset and i smile.
i know i should forget, but i can’t.

You said I must eat so many lemons
’cause i am so bitter.
I said
“i’d rather be with your friends mate ’cause they are much fitter.”

Yes, it was childish and you got agressive,
and i must admit that i was a bit scared,
but it gives me thrills to wind you up.

My finger tips are holding onto the cracks in our foundation,
and i know that i should let go,
but i can’t.
And everytime we fight i know it’s not right,
everytime that you’re upset and i smile.
i know i should forget, but i can’t.

Your face is pasty ’cause you’ve gone and got so wasted, what a suprise.
Don’t want to look at your face ’cause it’s makin’ me sick.
You’ve gone and got sick on my trainers,
I only got these yesterday.
Oh, my gosh, i cannot be bothered with this.

Well, i’ll leave you there ’til the mornin’,
and i purposly wont turn the heating on
and dear God, i hope i’m not stuck with this one.

My finger tips are holding onto the cracks in our foundation,
and i know that i should let go,
but i can’t.
And everytime we fight i know it’s not right,
everytime that you’re upset and i smile.
i know i should forget, but i can’t.

And everytime we fight i know it’s not right,
everytime that you’re upset and i smile.
i know i should forget, but i can’t.

Ho 4 sure

Szemmel dugás ON ON OOOOON! 

Már látom azokat a cuki kis pattanás kezdeményeket, amik vasárnapra csodálatosan gusztustalanul fognak virítani a pofámon!

Egyszerűen kurvajó, ahogy felváltva vokáloznak egymásnak.  

Prince, Paris és Blanket... Michael Jackson gyerekei ma, nagyistul. Kicsit megijedtem elsőre tőlük...

Fehér lesz drága művészem, fehér. 

“Homeland” erotics stand in notable contrast to the many other adult cable shows—from “Boardwalk Empire” to “Californication”—where sex scenes are regularly offered up, with cynical laziness, as a kind of porn-with-purchase within otherwise “highbrow” entertainments.” 

New Yorker

És hogy még egy szerencsétlen sorstársamat idézzem:

It’s official, I’m obsessed with Homeland.

Így van!

Ezzel nem nagyon lehet vitatkozni (kivéve talán az Arctic Monkeys 7. helyezésével):

Idevele most! 

Na megint itt van a szokásos évi kerekasztal beszélgetés. Most nem olyan vicces, mint a tavalyi, de szerencsére nincs is a mostaniak közt olyan rém, mint Hillary Swank. 

Az abszolút leglazább sztár Charlize Theron (shit-el kérni bocsánatot egy fuck-ért az nagyon elegáns!), akit a kommentelők a Female George Clooney-nak hívnak, és asszem ez a legtalálóbb. 

Viola Davies a legokosabb, legértelmesebb, legszimpatikusabb.

Glenn Close hozza a szokásos művészlelket.

Carey Mulligan nekem nagyon fura ilyen halivúd szerelésben, mert amikor beszél, akkor kb. egy gimnazista kislányt idéz.

Van még a Help-ből Octavia Spencer, akinek nagyon örülök, hogy végre bekerült az elitbe, és az elképesztően gyönyörű Michelle Williams (néha fel se fogom mit beszél, csak bámulok). Szóval érdekes megint.

Ja és de jó de jó de jó, hogy mindenki a Blue Valentine-t tartja az év filmjének!

Kicsit túlhuhogják ezt a trailer-t, mert a szektás Martha Marcy May Marlene sokkal inkább egy lassú, de nagyon feszes flow, aminél az utolsó másodpercig nem tudod, hogy, amit látsz, az emlék, álom, halu vagy valóság. Az utolsó képkockánál nagyobb meglepetés már csak az, hogy a főszereplő - aki minden pillanatban tökéletes - a horrorfej Olsen ikrek kishúga...WTF? Érdekes lehet egy családi ebéd arrafelé...

És jöjjön a DAL, mert mégis ki ne csatlakozna ezek után egy szektához?

Na ehhez vagy nagyon elkeseredettnek, vagy nagyon részisztnek, vagy nagyon bátornak vagy csak egyszerűen nagyon hülyének kell lenni...A londoni közlekedésben üvöltözni arról, hogy ki angol meg ki nem, ahhoz ész kell... 

Emlékezem, ültem a moziban, és jött a végefőcím, és mindenki zokogott, és az én agyam azon járt, hogy mekkora zseni a rendezőcsávó, hogy így megtalálta ezt a zenét a végére. Aztán most 120 évvel később olvasom, hogy ezt a Radiohead direkt erre írta. Hogy nem Baz Luhrmann a zseni, hanem szokás szerint Thom Yorke, aki képes egy ilyen film végén egy csomószor a fülembe motyogni, hogy "We hope that you choke, that you choke..." Igen, Tomikám, jól remélted.

És még egy kis trivia. Pontosan ugyanezt gondoltam én is mindig a R+J-ról:

"I saw the Zeffirelli version when I was 13 and I cried my eyes out, because I couldn't understand why, the morning after they shagged, they didn't just run away. The song is written for two people who should run away before all the bad stuff starts. A personal song." - Thom Yorke