Az évezred koncertje lehetett...Úgy, ahogy az egész VOLT Fesztivál... Komolyan mondom, soha életemben nem voltam még ennyire NEM féltékeny a voltozókra, csak simán sajnálom őket, hogy benyalnak minden szart.

Vannak ilyen érthetetlen dolgok, hogy pl. ez hogy nem volt még napizenében, mikor az egyik legszuperebb szám.

Viszont a live verzióktól mindenkit óva intenék, mert ez a nő egy hangtalan műmóni. Mindegy, a lemezt nagyon szépen összerakták.

Érdekes, hogy mindig lányok csinálják ezt a csettintgetős, felvevős módszert. Biztos elviselhetetlenek, így nem találnak zenekart, ezért kénytelenek magukban dalolászni:)

Megint kezdi a rohangálást az idióta onoka odafönn.

Sweet sweet 90s 

Fúú, ez nagyon gyorsan kiesett belőlem. Nem is akartam ma mixeskedni, erre mégis kicsúszott. Valahogy olyan számok jutottak eszembe, melyek nekem a suhanást jelentik, ha becsukom a szemem, akkor egy autóban trippelok, és zúz a táj. Mindenféle utazások vannak itten (lásd a számok mellett). Van néhány, ami nem illik bele a koncepcióba, de mivel éppen végtelenített verzióban hallgatom, bele kellett tennem.

A címet nagyon komolyan kell venni.

Happiness Hit Her Mix

A tracklista:

John Legend - Rolling In The Deep (bányábamenős)

Faithless - Love Lives On My Street (fotelbenutazós)

Skye Edwards - Exhale (hegytetőreérős)

Parov Stelar feat. Odette Di Maio - Faith (gyorsulós)

Garbage - #1 Crush (sivatagbamenős)

Radiohead - Weird Fishes/Arpeggi (fásutas)

Bonobo feat. Bajka - Nightlite (macskaköves)

Alexi Murdoch - Blue Mind (kézhullámzós)

Jose Gonzalez - How Low (falusiturizmusos)

Pearl Jam - Just Breathe (lovaglós)

Dianna Agron-Lea Michele - I Feel Pretty/Unpretty (utazás a repeat gombba)

KT Tunstall - Someday Soon (naplementébemenős)

Fleetwood Mac - Never Going Back (napfelkeltébemenős)

Kispál és a Borz - Kicsi csillag (múltbamenős)

Oi Va Voi - Refugee (vonatonsuhanós)

Florence + The Machine - Dog Days Are Over (szaladgálós)

dEUS - If You Don't Get What You Want (autópályásos)

The Cardigans - My Favorite Game (autóversenyzős, de ez így csalás)

Kate Nash - Take Me To A Higher Plane (fejvesztvemenekülős)

Gnarls Barkley - Run (I'm A Natural Disaster) (dodzsemezős)

Robin Thicke - Dreamworld (éjszakaivonatos)

Nem bíííírom ezt a sötétséget. Nooooooooooo!

Kigondoltam, hogy abból kellene élnem, hogy fogadásokat kötök a tehetségkutatók győzteseire. Mert 10-ből 10x megmondom már a legelején, hogy ki lesz a nyertes.

Úgyis letörlik sztm hamarost, de addig nézegesse, aki berévülésre vágyik.

Amíg a Beyoncé koncertet nézve az járt az agyamban, hogy mennyire nem irigylem a közönséget, mert nem akarom a nyakamat nyújtogatva, 500 méterről nézni, addig itt most besárgulok az irigységtől.

Ezeket a lányokat valaki megerőszakolta kiskorukban, vagy mi? Mért próbálják ennyire elrejteni, eltitkolni, letagadni, hogy kurva jó csajok? Főleg a bazzgitáros, az ilyen simán modell alkat, és olyan cuccokban bír lenni mindig, hogy egy hajléktalan se kérné kölcsön a szutykos, lógós ruháit.

Az a baj, hogy én imádom ezt a számot. Egy újabb perverzióm. A stadionhimnusz...

Na ez aaaaz. Erre vártam. Egy hasfájósan röhögős filmre. És milyen rég megmondtam, hogy a Bridesmaids lesz az. Az lett. (A fosós, hányós 3 perc a vágószobában maradhatott volna, de ezen túl perfetto)

 És a két legkedvencebb:

Számokban, százalékokban, káromkodásokban kifejezhetetlen mennyivel volt jobb Beyoncé koncertje, mint a két másik Glastonbury headliner-é (Coldplay, U2). Ők a rockzenekarok, a tiszták, a művészek, és mégis nincs olyan pillanatuk, mikor ne lennének kamuszagúak. Beyoncé meg a manistream, a pop, az úúútálnivaló, ehhez képest nyom egy olyan alázatos, kedves, KAPCSOLAT, rock koncertet, hogy az államat még sokáig kell szedegetnem, mert nagyon leesett. Megrockolt megaslágerek, szuperjó új számok, egykét elejtett tribute, mint You Oughta Know, Sweet Dreams, Sex On Fire, Telephone, egy kis Destiny's Child medli soksoksok seggel és a katarzis, a 1+1.

Először itt csöppentem, nem is tudom miért, mert tök egyszerű, de valahogy baromi jó.

Azért asszem lehet itt közös menstruálás:)

Aztán itt, mert nézdmán ezt a két állatot!

Innentől aztán már végig csippcsöpp, majd egy szép, monumentális lezárás. Napizenébe vele!

A legnagyobb WTF, amikor bemondja, hogy üdvözöljétek szeretettel Tricky-t, na mondom, vm hüje, amerikai feka nem vágja, hogy egy Tricky már létezik, bruhahaha. Erre bejön a Tricky, a tényleges Tricky. Mi ez, ha nem egy csodálatos katyvasz??

A tanulság: 2011-es tény - és én már egy ideje hajtogatom - hogy a mainstream sokkal erősebb lett, mint az alter. Ez van gyerekek, (remélhetőleg) nem az én agyam szivacsosodott el, hanem egyszerűen, ma már nem lehet eladni mindenféle szart a rágyióban, hanem szupertehetséges emberek vezetik a slágerlistákat a didzsébobók helyett.

Én nem szeretem a nagy felhajtást a koncerteken, szerencsére itt nem is volt semmi különös, csak eszetlen jó táncosok, egy megafeszes banda, és egy vérprofi, de láthatóan élete nagy pillanatát átélő, alázatos szupersztár. Csillagos 10-es!

Kurva Gwyneth megint az első sorban nyomta, baszki én is akarok rocksztár férjet!

Ten days prior to Bažant Pohoda 2011 and for the first time in the festival history, we can proudly announce that tickets are now sold out! So there will be no tickets for sale at the gate, but there are still parking tickets and tickets for special buses and trains available on Ticketportal. Thank you for buying a ticket for the festival.

- Is there anything else we should know about Warpaint or about Stella?
- Yes, I really have to pee! 

Oh fakkmí. Én ettől a dobos csajtól bekészülök teljesen. A legcsúnyább a zenekarban, de ez mégis kit érdekel, amikor ilyeneket ütver?

Azt ugye vágja mindenki, hogy még nem volt a zenetörténetben olyan lányzenekar, akik játszani is tudtak volna? Hát itten van, megszületett. Mondjuk egy adag mákosgubát megszavazok a felének, de akkor is. 

Update: Az Elephants-t letörölték, így berakok egy másikat...

Lehet fikázni akármennyit Márton Krisztiánt (én is kiveszem belőle a részem rendesen), de annak egyszerűen nincs párja, amikor a Fix You beindul.

A posztmodern életérzés nevében kicsöppentek egy könnyecskét azon tény felett, hogy Jay-Z, Beyoncé és Gwyneth együtt ugrál az első sorban a Coldplay koncerten. Arról már nem is beszélve, hogy még a szöveget is vágják: 

"Normal is not something to aspire to, it's something to get away from." 

Jodie Foster

Na erről el is feledkeztem már, még a legeslegkedvencebb mixem (32.) előtt csináltam, csak aztán a tapsikolós rakenrollok eltérítettek. Most kicsit update-eltem, nem egy nagy szám, de unatkozás ellen jó.

Times Makes You Bolder Mix

Tracklista:

1. Beyoncé - 1+1

2. Hindi Zahra - Set Me Free

3. Patti Smith - Strange Messengers

4. PJ Harvey - All And Everyone

5. Shawn Colvin - Sunny Came Home

6. Boyce Avenue - Landslide

7. Zaz - La Fee

8. Camille - Mon Petit Vieux

9. Boyce Avenue - Keep Holding On

10. Coeur de pirate - Fondu au noir

11. Coeur de pirate - Intermission

12. Cocorosie - Lemonade

13. Lamb feat Damien Rice - Back To Beginning

14. Zaz - Port Coton

15. Cocorosie - Hopscotch

16. Yoav - We Are All Dancing

17. Oh Land - Wolf & I

18. Lamb - Wise Enough

Mindig fel tudok fedezni vm újat ebben a diszkográfiában.