Eddig a hideg miatt sírtak, most meg a meleg miatt.

A magyar nyugger konstansa nem Desmond Hume, hanem a sírás.

A szépség és a szörnyeteg frigyelt egyet. 

A második. De jöhet Dead Weather-ként is. 

Az a baj, hogy ezek sajnos másból nem értenek...Csak a börtönből.

Verinájsz a lista, amit művelt, kifejezetten tetszik a "nem az én nadrágom" sztori. Szerencsétlen idióta, igazából sajnálom, és leginkább a szüleit lógatnám ki az ablakon.

Egy valamit nem értek, hogy mért van ez a tévében? Na jó, nem teszek úgy, mintha nem érteném...

Nyuszika! Van itt neked szegecses kistáska, nagyon szép!*

*ezt így nekem...

Összeállítottam a nagy négyest, amit még látnom kell. Az első: 

Komolyan, lehetnek az indexes "újságírók" még ennél is hüjébbek?

Ekkor már sokadszorra köszön vissza az a megérzésem, hogy speedet jóval többen használnak mostanában, mint exstasyt. Ezt egy rögtönzött mosolyteszttel igyekszem igazolni, aminek lényege, hogy a zene egy kellemes részénél szemkontaktust keresek a körülöttem állókkal, és megfigyelem, hogy hányszor vesznek észre és  hányszor mosolygunk egymásra. Mosolygás helyett jellemzően elszánt arccal a DJ-re meredve és pumpálva táncolnak, mintha a ott se lennék. Ez egyértelműen a speedre utal. 

Nedves nézőink, ahogy ígértem folytatom a Pohoda Fesztivál jelentéssel.

Pohoda Festival Trencin 2010

Ébredés 4.20, indulás 4.40, a vonat eléggé teccetős, 5 óra alatt sittysutty Trencsényben van. Enyhe utazás a múltba az átszállás Pozsonyban, hejj de szép hely...Egy helyjegyet nem vettem meg az IC-re, de a kaller kedves, azon kívül, hogy a végén kihajt a folyosóra nem esik más bántódásom. A shuttle egy nagyon cseles úton hátul vitt be a fesztiválra, ami duplán fantörpikus, mivel már csak ott van sátorhely. Életem legprofibb, és leggyorsabb sátorállítása következik ezután, gyakorlatilag lehetnék főszereplője a sátorverés oktatóvideójának. Viszont enyhe 45 perces séta a feszt végétől Iván kuckójáig, ahol már vár a pohoda-különítmény. Most már mondhatom, hogy szokás szerint, itt ülünk egész nap, míg az aszfaltfesztiválon a hőmérséklet elviselhető nem lesz. Iván csapolja a sört (80 fillér, beszarok), csinálja a kolbaszat meg a kapusztát, ezen kívül még meg is ismer tavalyról, imádom ezt a fazont. Megy a "3 sör, de nem beszél jól magyar", mi meg bőszen gyekujemezünk. Ajrópa. Szeretem. Felkerekedünk, bemegyünk a fesztre, nekem kicsit bucsusabb, mint tavaly, de lehet csak rosszul emlékszem. A programban rögtön változás, a naccinpad üres, az első fellépő így 7-kor Juliska lesz.

Juliette Lewis. Annak örülök már előre, hogy világosban van, de annak nem, hogy túl nagy a színpad. A múltkori A38 túl jó volt, így nem számítok most sokra. Közönség nem sok van, simán bárhova lehet állni. Az 1 órás hosszúság nem tesz jót nekem, ez az egyetlen dolog, ami ellen tiltakoznÁk a Pohodán. Sok új szám (persze a sok az relatív), Jószpiki sztm el van basva ezzel a menetelős dobal, és most ez jött be a legjobban:

Na meg a No Fun természetesen:) Szóval jó volt ez, de Juli sokkal hatásosabb kis térben, ahol tudja fogdosni az első sort.

Következő menet hotdog 0.80-ért, olyan is. Ezzel le is tudom a teljes fogyasztásomat a fesztiválon...

Scissors Sisters. Alapvetően nem szeretem a diszkoú zenét, de ez most nagyon bejött. A közönség nagy része erre érkezett, mert akármerre néztem mindenki nyomta a táncot. Hát erre meg aztán lehet is. A 4 vokálos cucc nagyon karakán (?), meg a feketefehér kivetítő is. Ja és nem tudtam, hogy ennyi SS slágert ismerek, durvicsek.

A szlovák közönséggel maradéktalanul elégedett vagyok megint, nem olyan bumburnyákok, mint az olaszok.

José Gonzalez. Gyors átséta a Tecsó színpadhoz, Józsika pont belecsap a húrokba, amikor megérkezem. Semmi különöset nem tudok mondani a koncertről, egyszerűen ez a csavó egy külön kategória. Ahogy gitározik, ahogy énekel, ahogy kinéz. És hát tessék nézni ezt a hátteret. Ez jött be most a legjobban, pedig a vége Crosses, Heartbeats, Teardrop szentháromság volt, amivel pankrátorokat is meg lehetne ríkatni.

The XX. Újabb gyors átséta a hájpra. Az év lemeze meg blabla, ez egyértelmű. Meg az is, hogy ez nem lehet jó. Nem is az. Máshogy nem jó, mint, amire számítottam (azt hittem, az fog zavarni, hogy emósok), de nem jó. A gépből jövő basszust úgy állították be, hogy konkrétan lebegett tőle a gatyám. Mintha vm dubstep bulin lennék, borzalmasan elnyom mindent, gyakorlatilag hallgathatatlan az egész. Menekülünk hátra, menekülünk középre, menekülünk a szélére. Még ott a legjobb. Amikor táncosabb részek következnek, akkor kiderül, hogy a tekknóhoz van beállítva a basszus, akkor jólesik, de máskor, az akusztikusabb részeknél iszonyat. Erre még rájött, hogy a "zenekar" abszolút autodidakta szobazenészekből áll, akik a legegyszerűbb akkordokat nem tudják lefogni, minden dallamban van egy félreütés, amikor meg nem emót énekelnek, akkor olyan, mintha Peller Anna rikácsolna. Szóval teljes csalódás. Asszem nekem megy a Tájng Tájngsz mellé a polcra, mint egyszeri csoda.

Ezután egy enyhe kitérő egy teázóba, ahol bőszen vizipippant mindenki, ez nem kellett volna, mert így lemaradtunk néhány számról a Pohoda legjobb koncertjéről.

Múm. Én próbálkoztam régen a Múm-al. Sokszor. Nem jött be. Bugyborgások, éteri krattyogások, túl művészi nekem. Ehhez képest, most ahogy odaértünk, az első perctől lezdve végigigyorogtuk az egészet. 7 darab, az elmegyógyintézetből éppen hogy kiengedett fazon, kurva jó zenéket nyom, mindenféle hangszerekkel, a legidiótább szövegekkel. A közönség is nagyon kapcsolt, valahogy összeállt minden. Itt egy nem Pohodás felvétel, mert ez jobb:

Most őszintén, nem klinikai esetek? Az a tányérdobás wtf?:)) Szóval a Múm felkerült a következő must-see listámra, és köszönöm nekik, hogy elfeledteték teljesen az előző koncertet. Persze megint kicsit rövid volt, de én az első mondatomban található tény miatt, már úgyis a végemet jártam. A Leftfield-et sajnálom kicsit, mert távolról láttam, hogy van énekes, a sátorból meg hallottam, hogy nosztalgiaparádé.

Másnap enyhe elvesződés, de Iván megtalálás, kolbasa, pomarancs, villiem, puszipuszi, következő év. És álljon it a végén Vani leltárja, amit annyival egészítenék ki, hogy a füldugó alapvető kellék a cseszlovákok ellen, és nincs adat, mert nem találtátok meg Ivánt...

fesztiválbelépő: 59 € / 3 nap
sör: 1.1 €
fesztiválbusz: 0.5 €
taxi: 4.9 €
hiénataxi: 7 €
végignézett koncert: 5 db
bejáratnál karszalagot rángató biztonsági: 0 db
fesztivál területén bárkit baszogató biztonsági: 0 db
ordító csehszlovák a sátrunk körül: 25 db 
ordító csehszlovák: 15 000 db
sor a zuhanynál (női): 150 m
sor a zuhanynál (férfi): 0 m
reggeli (narancslé, kávé, croissant): 2 €
idegesítő fesztiválmagyar: < 10 db
árnyék: nincs adat

A legnagyobb vigyorgás a héten. 

Azt gondolom ez a videó tökéletesen visszaadja az őrületet.

A visszatérésben egyetlen szörnyűség van, a melltartó.

Na akkor elmondom mi volt, mert jó volt:

Heineken Jammin Festival Velence 2010

Egy bazi nagy parkban volt, nem Velence elsüllyedős részén, hanem kicsit kijjebb. Nem igazi fesztivál ez, inkább hatalmas koncertek sorozata. Még sátrazni sem lehetett. A sör csak Heineken, 5 (!!!) euro. Bort, rövidet nem adnak, ezáltal mocsokrészeg emberek nem nagyon vannak. 25.000 embert vártak, lett belőle 40, ezeknek a legalább 90%-a csakis a Pearl Jam-re jött. Az olasz közönség nagyon buta, nagyon béna, nem reagálnak semmire (csak Eddie-re).

Na szóval:

Wolfmothert még nem hallottuk.

A Gomezre érkeztünk meg, ami 12-egytucat zenekar, sose értem, hogy ilyenek miért élnek. A Börke műtétje című szám a legvégén volt, az is kicsit béndzsa volt.

Gossip. Beth Ditto lefogyott úgy 40 dekát, igazán jól áll neki. Amikor fejjel lefele esik le a színpadról, az már nem annyira. Egy bazi nagy területet köcsög vipeknek lekerítettek a színpad előtt, így, akit érdekelt volna a koncert, nem tudott igazán közel menni. Kedves koncertszervezőknek mondom, ilyet sose tegyetek, megöli a hangulatot eléggé. Szóval Bettike is szomorú volt emiatt, és addig lépegetett egyre közelebb hozzánk, rendes rajongókhoz, hogy mellélépett, és fejjel lefele zuhant le a színpadról.  Én aszittem abban a pillanatban, hogy ott marad, mert iszonyat nagy zugás volt és nem láttunk semmit, eltűnt a szemünk elől. A roadok, orvosok szaladtak, hogy segítenek, de egy csaj a színpadról mutatta, hogy ne jöjjenek, ebben a pillanatban pedig a hulla elkezdte énekelni a legnagyobb csajpunk számot, a Rebel Girl-t, fekve, összetörve. Aszittem összeszarom a bokámat:))) Mindez még a koncert elején volt, utána két csudalila folttal nyomta tovább. Aztán egyszer elkezdett üldözni egy félmeztelen road-ot, aki az életét féltve menekült előle, de a 200 kilós nő fogta magát, és az állványokon lemászott a színpadról utána, be a közönségbe. Vagy 10 percet bolyongott lent aztán. Ez egy elég jó videó, aki figyelmes láthatja a lilafoltot és a közelgő vihart is (nem jött meg, de azért az agyatlan olaszok igazán kapcsolhattak volna, hogy kicsit bontani kellene a színpadot...)

Heavy Cross a végén, erre már feléledtek kicsit a digók, de alapvetően végig magamra voltam utalva, ha táncikálni akartam.

Skunk Anansie: Éppen 14 éve várok erre a koncertre. Egy pluszpont a nosztalgiahullámnak, hogy végre teljesült a vágyam. Szerintem tökéletes volt. Skin hangja (a legmeglepőbb módon) szuperjó élőben, szaladgál felalá, a zenekar meg épp annyira keményen néz ki, mint ahogy játszik. Belekezdés rögvest Jézussal és Charlie-val (Érdemes nézni a sok faszfej olaszt mennyire nem csinálnak semmit, pont itt álltam én is ekkor még, aztán körbe mentem, találtam egy norvég társaságot, akik eszeveszetten ugráltak, így csatlakoztam hozzájuk)

A 2. album volt csak kicsit hanyagolva, de amúgy végig (nekem) slágerek, meg 2 új szám, de azok is ugyanolyan zúzdák. A vége szvasztika!!!! Setlist

Volt stage diving, de inkább stage standing-nek mondanám, mert konkrétan állt a nézők kezében.

Ben Harper. Nagyon csak félszemmel követtem. A vége felé feljött Eddie egy Under Pressure-re. A kedvenc Benharperem, meg ezután még.

Pearl Jam. TÖKÉLETES. Itt a setlist. Eszeveszett. Ezt Sziszikének gondolták ki. Olaszok feléledtek, mi nagyon messze voltunk, de egy dombon, és úgy szólt, hogy leszakadt a fejem, meg volt egy csomó kivetítő. Mindenki ugrándozott hátul is. Minden számot imádtam, de talán ezt a legjobban:

Vödör letolt egy üveg bort, és rájött a szeretet. Az istennek nem akart lemenni a színpadról. Meg a közönség sem akarta, hogy lemenjen. A végén Ben Harper visszaadta a szívességet, olyan má szinte mint a viárdövörld:)

Ja és el ne feledjem, Brad Pitt is befutott a végére, gracie millie!!!!:)))

Kedves nézőink, holnap folytatjuk adásunkat a Nyugalom Fesztivállal. Good Night And Good Luck

Muhahahahahahaha. Jövök Slovenija! 

Az egyetlen értékelhető olasz zene. 

Ott vagyok vajon? Ez lenne egy kívánságom mára:

Meg kérnék még Given To Fly-t, Spin-t és Betterman-t. A többi bármi lehet.

négynégynégy 

Náhóczky Jánosné

Ez egy annyira jó újszám. Meg tengeres klipp. Már csak az a kérdés, hogy fogom én ilyen közelről nézni Eddie-t. 

Én is imádok mindenkit!:) 

Most a Donnie Darko-s jön be a legjobban.