Ez akár még egy nagyon jó film is lehetett volna, mert egész érdekes dolgokról beszélgetnek benne, mégpedig hogy vajon a másolat mindig gyengébb minőség-e, mint az eredeti, vagy hogy mitől menő dolog a Louvre-ban a Mona Lisa, és miért nem az egy hűtőmágnesen. A választ nem tudjuk meg, és alapvetően én sem tudom, mert tényleg semmit nem érzek, ha egy eredeti Monet előtt állok, néha meg háttérképként feldobja a hangulatomat, ráadásul pl zenében egy feldolgozás néha jobb tud lenni, mint az eredeti.

Szóval akár nagyon jó is lehetett volna ez az egész, de sajnos nem lett az, mert az egyik főszereplőt Juliette Binoche anyukájából és apukájából szalajtották a másikat meg a Barátok köztből. Én nem is tudom mikor láttam ilyen egyértelműen rossz alakítást, mint amit ez a pasi nyújt, emiatt meg La B. erőlködhet összevissza, az csak falra hányt borsó. Úúú de le akartam már írni egyszer, hogy falra hányt borsó, hát még 2x. Szóval egy kétszereplős beszélgetős filmben ha az egyik beszélő fej egy zombi, akkor nem működik az egész.

Azért ami jóság, hogy az alap probléma tényleg érdekel és ehhez jön még Toscana háttérnek, meg nyelvparádé nekem. Hölgyeim és urrraim így kell pl 3 perc alatt 3 nyelvet lenyomni 1 színésznek:

A "húzd ki a fiókot, te idióta" franciául egyszerűen gyönyörű:)) De az is nagyon teccik 2.20-nál, hogy Vá ó dö mogyoró...Valaki adjon egy francia tanárt, most!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.