Hát ez. Én minden jóra számítottam, de ez... (Arról az egy héttel ezelőtti, A38-on fellépő, le se írom a nevét spanyol csipáról nem is írtam, mert egy betűt nem érdemelt, brr). De ez:)) Rock koncert fesztiválon bullshit, egy ekkora hely tökéletes. Akik ide jönnek, azok hardkór rajongók, a zenekar és a közönség között van kapcsolat (főleg, ha az énekes még olyan szavakat is hajlandó megtanulni magyarul, hogy TAPSOLJATOK), a füled cseng, mint a 6-os villamos (még, ha ez a hajó tragacs hangosítása is) és rakkenroll az egész. Ilyenkor igazán sajnálom azokat, akik nem szeretik a rock zenét, mert a Subways mindent megmutatott tegnap ebből az egészből, hogy mér jó léggitározni, hogy mér jó ugrándozni, hogy mér jó metálvillázni.

Az a kurvajó a Subwaysben, hogy análkül (harmadszor írom le rosszul, szóval így marad, bizonyítva Anal Girl mivoltomat), hogy megnéznék, elolvasnék, bemagolnék bármilyen szöveget, tudom az egészet kívülről, mert e költészet kb Captain Jack-i magasságokban honol. És mindemellett mégis olyanokról tudnak írni, hogy:

Thank God for Dracula,
He sucked the shit out of me,
Now I can leave my work for nights,
And leave my days for sleeping

Hát nem művész, vagy mi? Nem:)

3 részből állt nekem a koncert: 2 szám a pultnál léggitározva, a világ legmagasabb emberei közt, ámulva-bámulva, hogy a magyarok MEG-Ő-RÜL-TEK az első pillanattól.

Következő számok a kosarasokat megkerülve, a teljes örület mögött 1 sorral, teljesen szétugrálva a fejem, folyik rólam a víz. Oh Yeah. Aztán mondtam, hogy még ne jöjjön a kedvenc számom, de jött és G. behúzott a BE.

És jiháááá. Jéézusom. A legnagyobb meglepetés nem is az volt, hogy Budapest, you're fuckin craaaazy, we liiiike craaazy, hanem, hogy én már utálom az ilyen igazi rock-koncertes darálást, de ez nem ilyen Kispálos-Tankcsapdás "azért darálok, mert agresszor vagyok, azért darálok, hogy bántsak valakit" téma volt, hanem amellett, hogy tombolás volt, egyáltalán nem volt félelmetes, nem volt veszélyes. Sok kis mosolygós embert ugrált, visított összevissza, folyamatosan ment a beugrálás, de mindenkit azonnal felhúztak. Jó volt a lelkemnek. Meg a testemnek, ami elég régen sportolt már ennyit. És még a napi hőstett is meg volt, mert az egyik beugró kisgyerek feje éppen a cipőmön koppant bazi nagyot, sztm nem nagyon fogta fel, hogy a kis piros pöttyös gumi épp az életét mentette meg a gyilkos hajópadló ellenében. Egyedül a pikkelyes blúzos csaj nem tetszett az egészben, ilyen rohadt szúrós felsőben nem megyünk rock koncert közönségbe! Bárhova lökdöstem, állandóan az én karomat szúrkálta az a szadista póló:))

A végefelén Viljam csak 9.6-os krézí-faktort osztott ki nekünk, szóval el kellett érni a 10-est, ehhez persze nem kellett 1 perc se:). Tessék nézni. Itt az ember már azt csinált velünk, amit csak akart. A koncert feltehetően legviccesebb része az volt, amikor be akarta bizonyitani, hogy ő is 10 pontos fuckin crazy, ezért beugrott (fogtam, csúszott, mint egy angolna), elszörfözött a hajó hátsó pultjáig, ott felállt a pultra, kapott egy sört, a felét a népre öntötte a másik felében megfürdött, visszaugrott, majd visszaúszott a színpadra:)))

A zene az olyan egyszerű, mint a barlangrajz. Egyszerre vagy Nirvana, Beach Boys, Arctic Monkeys és Moog:) koncerten. Lement minden sláger, semmi nem hosszabb, mint 2 perc (kivéve, ha besül a gitár, ekkor volt egy kis tanácstalanság, de mondanom se kell, hogy a közönség, addig is igen jól elvolt).

Ja és még vm, megint bebizonyosodott, hogy a rakkenrollhoz baromira nem kell semmilyen tudatmódosító szer, ha jó vm, akkor jó vm, azt kész.

Szóval összességében 10/20, ezt hívják állatnak.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.