Ez így

2009.06.21. 07:16

"Fegyelmezetlen vagyok. Keményen dolgozom, de csak egy ideig van kedvem valamihez, aztán ha már nincs kedvem, akkor nem csinálom rendesen. Olyan velem nem volt, hogy elkezdtem angolt tanulni és elmentem középfokig. Az volt, hogy jaj, ez most már nagyon nehéz. Pedig ott kellett volna ülni még tíz-húsz-ötven-száz órát és akkor megtanultam volna nagyon jól beszélni angolul. Ez fegyelem. A cigarettázás, is fegyelem. Ne cigizzél, mert nem jó. Fegyelmezd magad, ne gyújtsál rá. Az alkohol is ugyanez. Egy bizonyos mértékig jó, aztán nem jó. Fegyelem. De hát közben meg nem hiszek ebben. Nem hiszek az önfegyelmezésben. Magában a módszerben sem, szerintem belső út van. Túl rövid az élet ahhoz, hogy lefegyelmezzük magunkat és ettől boldogtalanok legyünk. Ha cigizni akarsz, cigizzél! Ha majd nem akarsz cigizni, akkor valami belülről úgyis azt mondja, hogy most már elég, nem akarok cigizni. Nem jó, nem érzem jól magam tőle. Addig csinálj mindent, ameddig akarod. A megfogadomban sem hiszek. Ne fogadjál meg semmit. Minek? Nem hiszek ezekben. Az elméletekben sem hiszek. Mindig megdöntik őket, folyamatosan. Az összes elméletem mindig megdőlt, és egyik fogadalmamat sem tudtam soha betartani."

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.