Kimeríthetetlen a forrás...

I'm a foster kid = A nevem Foster Kid

ááááááááááááááá 

Vissza lehet hívni a vadászkutyákat (és rögvest el lehet küldeni őket Varsóba), meg van a világ legtökéletesebb édessége.

SLIWKA NALECZOWSKA FOREVA!

illetve

SLIWKA NALECZOWSKA NA ZAWSZE!

Uff, recept is van...

A feliratok.hu a végtelen baromságok tárháza...Egy filmen belül sikerült a következőket összehozni:

I call shotgun = Én puskát kérek!

I'll jump the gun = Előugrok egy pisztollyal.

Nem, egyiknek sincs köze semmilyen lőfegyverhez... 

Ezek a tapsikolós, dobolósok a legjobbak minden lemezen: 

Köszönöm, hogy végre van egy használható NEM DOHÁNYZÓ hely Budapesten.

Xie Xie!

A film, amit négymilliószor bírok megnézni. Amellett, hogy egy hányadék mjuzikel, és a veszélyes pontokon folyton dalra fakadnak benne, de mégis ebben a számban minden benne van, amitől tökéletes, vagyis hogy újrahangszerelik a számokat, de közben benne hagyják az ilyen dzsudidzsudidzsudidzsudidzsideee dolgokat, amik kellenek az ember elhasznált fülének. 

Én magyarázok folyton mindenkinek a munkahelyi körülmények megváltoztathatóságáról, de sajna én most rátaláltam a megváltoztathatatlanra. Időjárásnak hívják. És nem bííííííííííííííííííírom tovább. Még 4 nap az Antarktiszon.

Egy bizonyos lemez hallgatása közben a metrón belémcsapott az okossági villám, hogy vannak olyan albumok, amikben ÉN egy hibás hangot sem bírok felfedezni. Korántsem állítom, hogy ezek lennének az univerzum legjobb albumai, de az én fejemben mindenképp. És persze van egy csomó olyan lemez, amit ezeknél jobban szeretek, de mégis van egy olyan szám, vagy egy olyan szóló, vagy egy olyan szünet rajta, aminél föföznöm kell. Fura hogy egy Kispál egy Pearl Jam vagy egy Lamb nem fér fel a listára, épp azért mert minden lemezükön vagy egy darab halálosan idegesítő szám, vagy hogy pl a Revolver elesik e nagyszerű lehetőségtől, mert rajta van a Yellow Submarine...

Szóval itten a tökéliek (A Far borítója pedig megnyerte a különdíjat):

Na valahogy így kell hatásosan érvelni:

Az egész Fácsefalam tele van csecsemőkkel. Vaslapát!

Rendezvényesként ezt jó lett volna egyszer megcsinálni. Dexter party!

A kis ruzsaszin pizsim levételekor előadtam LalaTeóKamilla műsorszámát...

Letolom, beleakad a lábamba, ebből következik 3 méternyi mókás féllábon ugrálás (a gyermekek már nagyon hahotáznak), majd fejjel előre bele az ágyba, és végső különszámként letépem a karnisról a fél függönyt.

Hepp! 

Köszönöm Percy Spencernek, hogy feltalálta a mikrohullámű sütőt.

Szenkjú!

A piacon dalol a Kölni Rendőrkórus, és az összes vásárló szíve együtt dobog pont

brrrrr

A táblázatkészítési függőségem a leghasznosabb addikcióm.

Ezt a lemezt én a mai napig odavissza,felrőlle, lerőlfe, előrehátra, kívülről tudom, és ez volt a legkedvencebb számom:

Reggel óta elfogyasztottam egy kancsó teát, csak éppen most vettem észre, hogy nem volt benne tea. Meleg limonádé, nyami! 

Természetesen az igazság megint odaát az origo Filmklubon van:

Az elmúlt tizenegy évben azonban rengeteg minden megváltozott, és egyelőre nem a Facebook és társai által generált forradalomra akarok kilyukadni, hanem, hogy Hollywoodban a felnőtteknek szóló, igényes történetmesélés szinte teljes mértékben átkerült a tévébe. 99-ben egyébként a Harcosok klubjamellett olyan filmek kerültek ki Hollywoodból, mint azAmerikai szépség, a Sivatagi cápák, a Magnólia, A tehetséges Mr. Ripley vagy A John Malkovich-menet, 2010-ben pedig ott tartunk, hogy Sandra Bullock Oscar-díjat kap, és az Avatar a világ legnézettebb filmje. Őszintén szólva senkit nem hibáztatok érte, ha jobban várja, hogy mi lesz hétfőn a Mad Men, a Boardwalk Empire vagy a Dexter új epizódjában, mint Ridley Scott vagy Michael Mann új filmjét. 

Hát én ettől kész vagyok! Kattra nagy.

Rengeteg gyilkosság, felháborítóság, gusztustalanság van abban a könyvben, amit most olvasok (Martha Schad: Sztálin lánya), de valamilyen oknál fogva mégis egy ilyen kis semmiséget éreztem a legdurvábbnak:

"Fia csakugyan küldött táviratot a delhi orosz nagykövetség címére, ezt azonban nem továbbították Szvetlanának, mert állítólag semmi fontos nem volt benne."

Köszönöm a létezését azoknak az embereknek, akik akkor is hümmögve énekelnek, amikor kérnek egy kiló kenyeret a közértben, feldobják a hángulátomat. 

Obrigada!